Ezenfelül kétszer egymás után emberhátrányba kerültek a zöldfehérek, s négy góllal meglépett a vendéggárda (5–9). A szünetig ezt a távolságot magabiztosan őrizték Freyék, a győri csapat játéka ekkor elég kilátástalannak tûnt.
Szünet után mintha kicserélték volna a csapatokat: az ETO feljavult védekezésének, s ezzel együtt Hoffmann kapus parádéinak köszönhetően szárnyalt, míg a debreceniek már nem találták a hatékony győri fal ellenszerét. Bő negyedóra alatt 12–2-es rohammal a győriek a maguk javára fordították az állást, s ekkor már érezni lehetett annyi erőt a hazai csapatban, hogy ezt az előnyt nem tékozolja el. Két ellentétes félidő után a SEAT ETO komoly fegyvertényt hajtott végre a Debrecen legyőzésével, s ezáltal továbbra is komoly esélye van a csapatnak a nyolc közé jutásra.
Tóth László: – Az első félidőben támadásban nem találtuk a zárt védekezés ellenszerét, mert jobbátlövőink csigalassúsággal mozogtak. A második félidő álomvédekezést, álom-kapusteljesítményt hozott, Szalafai személyében pedig megtaláltuk jobbátlövőnket.
Kovács Mihály: – A második félidő eleji teljesítményünk előtt értetlenül állok, bár ekkor a játékvezetők ítéletei is közrejátszottak, hogy fordított az ETO.
