Tizenegyedszer csapott össze egymással a Magyar Kupa döntőjében 2025. március 2-án a Győri Audi ETO KC és az FTC-Rail Cargo Hungaria csapata – a gigászok csatáját végül a fővárosiak nyerték. A találkozó első félidejében egyértelműen a kisalföldiek kontrollálták a játék ritmusát, a 15–10-es fordulás után azonban kétszer is felzárkózott a Fradi, amely az utolsó másodpercekben egyenlített, és 23–23 után hétméteresekkel megnyerte a trófeát.

Harmadik alkalommal találkozott egymással Tatabányán a Török Bódog női Magyar Kupa döntőjében a Győri Audi ETO KC és az FTC-Rail Cargo Hungaria együttese, amely összességében a két együttes tizenegyedik egymás elleni csörtéje volt a sorozat fináléjában. A korábbi tíz összecsapásból hatot a mieink nyertek, az elmúlt három évben azonban nem sikerült borsot törni a fővárosi rivális orra alá, így a mostani zárófelvonásnak úgy vágtunk neki, hogy amelyik fél nyer, az tizenhat elsőségével átveszi a vezetést az örökmérlegben. Per Johansson és stábja ennek megfelelően alaposan felkészítette a visszavágásra éhes lányokat, akik közül betegség miatt a svéd válogatott beálló, Linn Blohm ezúttal is hiányzott.

Jó ritmusban kezdődött az álomdöntő, és bár a fővárosiak találtak először hálóba, az ezt követő két Glauser-védés sem akadályozta meg kedvenceinket az egyenlítésben. Az első percekben váltva estek a gólok, aztán a 7. percre fordulva Toft mutatta be harmadik védését, míg a másik oldalon Housheer harmadik találatát szerezte, így 4–2-re elléptünk. A védekezésünkre nem lehetett panasz, a lányok kőkeményen állták a sarat a ferencvárosi támadókkal szemben, Housheer keze pedig magabiztosan sült, így 7–3-as vezetésünknél a 12. percben időt is kért ellenfelünk. A játék képén ezzel sem tudott változtatni Allan Heine – a különbség csak azért nem nőtt a két csapat között a következő öt percben, mert a fővárosiak kapusa több lövésünknek útját állta (17. p.: 9–5). Nem sokkal később először osztottak ki kétpercet a játékvezetők – Edwige találta el Housheer arcát – az emberelőnyt pedig azonnal gólra is váltotta csapatkapitányunk, Brattset Dale (12–6). Zúgott is azonnal teli torokból a lelátón a „Hajrá, Győr!” szurkolóink torkából. Vitatható szituáció után kerültünk létszámhátrányba, riválisunknak azonban ez is kevés volt a hajrában gólszerzéshez (25. p.: 13–8). A szünet előtti utolsó percekben aztán rövid ideig úgy tűnt, közelebb zárkózhat az FTC, de egy újabb jó átlövést követően 15–10-es vezetéssel mehettünk a félidőre.

A fordulás után – akárcsak az első játékrészben – megint a budapestiek találtak be először, sőt, egy null-négyes sorozatot követően egyre olvadt a győri előny (15–14), így a 35. percre újra nyílt lett a mérkőzés. Időt is kért Per Johansson, hogy megnyugtassa a mieinket, ehhez azonban az is kellett, hogy két elhibázott fővárosi egyenlítési lehetőséget követően ismét Housheer villanjon. A holland jobbátlövő ezen a délutánon megállíthatatlan volt, de mindenki kitett magáért. De Paula egy-egyezés után vágta a labdát a hálóba, Toft sokadik védése után pedig Győri-Lukács állította vissza a 42. percben a félidei különbséget (20–15). Szűk negyedórával a vége előtt a plusz hatért támadtunk, ám ehelyett négyre zárkózott az FTC, amelyet Toft két hetesvédéssel, és 41 százalékos hatékonysággal demoralizált (50. p.: 22–18). A győri védelem nagyszerűen összeállt, de a hajrára a bő tíz perces gólcsendünk miatt a Fradi egészen 22–20-ig felzárkózott. Kellett az újabb két bravúr Tofttól, de az utolsó öt perc így is izgalmasra sikeredett. Hetven másodperccel a vége előtt 23–22-re jött fel az ellenfél, így az utolsó támadásunkra maradt a döntés. Miután ez kimaradt, azonnal jött a válasz – Malestein hat másodperccel a vége előtt egyenlített, így 23–23 után jöhettek a hétméteresek. Az idegek harcát és a párbajt végül az ellenfél bírta jobban, így ezúttal is be kellett érnünk az ezüstéremmel.

 

REAKCIÓ
Per Johansson, a Győri Audi ETO KC vezetőedzője: – Fantasztikus volt a hangulat és ötven percig úgy alakult a találkozó, ahogy akartuk, nagyszerűen játszottunk, mi kontrolláltunk. Bár a végjátékban is jól védekeztünk, ekkor már nehezen találtuk a gólszerzési lehetőségeket és bepánikoltunk, amit nehezen értek. Vesztettünk, és bár büszke vagyok a lányaimra, ott kell lenni fejben a végjátékban. Természetesen csalódottak vagyunk.

Sandra Toft, a Győri Audi ETO KC kapusa: – Fantasztikusan játszottunk az első félidőben, nagyszerűen védekeztünk és támadtunk, ültek a gyors lerohanásaink, öttel is vezettünk. A második félidőben aztán elkezdtünk szenvedni, elől nehezen találtuk a megoldásokat. Hatalmas csatát vívtunk, nem adtuk fel, de természetesen most nagyon-nagyon csalódottak vagyunk.