Családközpontú, Bailey kutya vidám gazdája, akit egyszer egy juniortornán beállítottak a kapuba, így választotta posztját. De arra is van ötlete, mivel foglalkozna, ha nem kézilabdázó lenne. Új kapusunkkal, Rinka Duijndammal beszélgettünk.

Hogyan telt a nyarad, mi a legkedvesebb emléked? Tudtál pihenni?

Két hétnyi szabadidőm volt, de ez idő alatt két országban is jártam a barátaimmal. Először Görögországban egy hosszúhétvége erejéig, majd pár nap pihenést követően Spanyolországba, Valenciába, amolyan városnézős vakációra utaztunk. Ezen felül leginkább otthon, Hollandiában, a szüleimmel és a családommal töltöttem a legtöbb időt. Az egyik testvérem is férjhez ment a nyár elején, így bőven akadt készülni való az esküvő körül is.

Zsúfolt időszakon vagy túl, de megérkeztél Győrbe. Hogy teltek az első napjaid a városban? Volt már időd felfedezni, megkóstolni egy-két jellegzetes magyar ételt? Esetleg megtanultál néhány szót magyarul?

Még csak az otthonom és az aréna között mozogtam leginkább, de nagyon tetszenek az épületek, amelyeket eddig láttam. A lakásom a folyóra néz, gyönyörű a naplemente esténként! Pár szó jelentését megismertem, az emberek nagyon kedvesek, vicces volt az elmúlt néhány napban, ahogyan kézzel-lábbal próbáltuk egymást megérteni a városban, ha segítséget kértem. A gulyáslevesről hallottam, de még nem kóstoltam. Nem vagyok a húsos ételek nagy rajongója, viszont úgy tudom, ti sokféle gyümölcslevest is készítetek, ezeket minden bizonnyal szívesen fogyasztom majd. Nem tudom, mi lehet a neve, ilyen tekert formájú édesség, fahéjjal megszórva, ami nagyon ízlett - (kürtőskalács – a szerk.).

Az Instagramon sok fotódon szerepel a kutyád, ő is ideköltözött már? Hogy került hozzád, mi alapján választottál neki nevet?

Ő majd csak néhány hét múlva érkezik. Azért döntöttem így, mert az edzőtáboraink alatt nem szívesen hagynám egyedül a lakásomban. Most még a szüleim és az egyik testvérem vigyáz rá Hollandiában, de amint a felkészülési időszak befejeződik, addigra már újra velem lesz. Szóval várom az alapozó tréningek végét! (nevet - a szerk.) Elsőre egyébként nem is gondoltam volna, hogy én ezt a kutyát hazaviszem, amikor viszont már az autóban ülve kezemben tartottam, azon gondolkodtam, hogy hívjam? Sok ötlet eszembe jutott, de végül Bailey-nek neveztem el.

A kutyázáson kívül milyen szabadidős programokat kedvelsz?

A kedvenc hobbim a kézilabdázás! Viccet félretéve, szívesen sétálok a természetben, valamint szeretem a társasjátékokat is, de nagyon rossz vesztes vagyok, mert ideges és szomorú leszek, ha kikapok (nevet - a szerk.). Családközpontúnak tartom magam, számomra nagyon fontos a támogatásuk. Már meg is beszéltük, hogy a nyár végén meglátogatnak Győrben, de egyik testvérem itt lesz az első hazai Bajnokok Ligája meccsünkön is. És még valami! Nem is említettem, egyébként szeretek beülni hangulatos helyekre, megkóstolni különféle kávékat.

Mivel foglalkoznál, ha nem kézilabdáznál?

Szerintem marketing területen dolgoznék, mondjuk közösségi média specialistaként, 2 éve fejeztem be egyetemi tanulmányaimat sportmarketing szakon, de igazán annak örülnék, ha meg tudnám valósítani régi álmom, és egy kis reggeliző-kávézót nyithatnék.

Mindig is kapus szerettél volna lenni?

Nem, egyáltalán nem! Ez kissé vicces történet! Egyszer egy junior tornán senki sem akart beállni a kapuba, így rám esett a választás, a mérkőzést megnyertük, én pedig azt mondtam, rendben, hagyjatok, hadd maradjak kapus.

Amikor megkeresést kaptál a Győri Audi ETO KC-tól, hosszú ideig gondolkodtál az ajánlat elfogadásán?

Leginkább azt mérlegeltem, hogy a saját karrierem szempontjából jó döntést hozzak. Ismertem a Győr nevét, tudtam, mennyire sikeresek. Beszélgettem a kapott lehetőségről a családommal, a menedzseremmel, most pedig azon kapom magam, épp a csapat honlapjának adok interjút (hangosan nevet – a szerk.). Mindig nehéz új játékosként egy új helyen helytállni, nagyon izgatott vagyok. Szeretnék a lehető legtöbb játéklehetőséghez jutni, fejlődni és sokat tanulni a csapattársaimtól.

Hogy emlékszel arra meccsre, amikor ellenünk játszottál, még a Dortmund kapusaként?

Élénken él az bennem az a két találkozó, épp a Covid alatt volt, szinte üresen kongó lelátók előtt. Az itteni hangulatból akkor semmit sem tapasztaltam meg. Viszont teljesen magával ragadott az az atmoszféra, egy korábbi alkalommal, amikor a holland válogatottal Magyarország ellen léptünk pályára az Audi Aréna Győrben, pont Görbicz Anita búcsúmeccse volt.

Milyen volt a fogadtatás a csapattársaid részéről? Yvette Brochhal bizonyára már jól ismertétek egymást.

Yvette és én ugyanarról a környékről származunk, nem messze nőttünk fel egymástól. Nem mondom, hogy barátok lettünk volna, de rengeteg segítséget kaptam tőle. Győrbe való igazolásom kapcsán is felhívtam, megkérdeztem néhány dologról, ő pedig segítőkészen válaszolt. A poszttársam, Sandra Toft kiváló kapus, biztos vagyok abban, hogy jól ki fogunk jönni egymással. Nagyon ideges voltam, amikor ideszerződtem, mert a Győr telis-tele van világsztárokkal! Ennek ellenére kedvesek velem az első perctől.

Van-e személyes mottód? Mi motivál a leginkább?

A társasjátékok kapcsán említettem, mennyire rossz vesztes vagyok… Magamban mindig azt határozom meg, hogy jobb legyek ma, mint tegnap voltam. Úgy gondolom, itt Győrben sem csupán a győzelmek és vereségek fognak építeni, hanem minden egyes olyan rezdülés, amikor egész egyszerűen csak élvezem az egész miliőt, ami körbevesz.

Fotók: Rinka Duijndam Instagram, Győri Audi ETO KC