A pont nélküli Podgorica ellen csak néha-néha csillogott a sérült Görbicz Anitát és Radulovics Bojanát nélkülöző, mégis diadalmaskodó Győr, amely már negyeddöntős, mivel a Lada Togliatti otthon legyőzte a Trondheimet.
– Ezt várta, vagy könynyebb sikerre számított a Podgorica ellen?
– Pontosan azt kaptam, amire számítottam – felelt habozás nélkül Róth Kálmán, az együttes edzője. – Sejtettem, hogy az elmúlt négy forduló során pontot sem szerző montenegróiak az esélytelenek nyugalmával, bizonyítási vágytól fûtve és elszántan lépnek pályára. Nekünk viszont létfontosságú volt a győzelem, így tartottam attól, hogy a túlzott akarás görcsöt okoz.
– Ez befolyásolta a csapatjátékot?
– Igen, mert hiába volt jó a védekezésünk, hiába parádézott a kapuban Herr Orsolya, az együttes támadójátékába rengeteg hiba csúszott. Akcióink kapkodóvá váltak, hiányzott a kellő higgadtság, koncentráltság. Ráadásul átlövéseink is pontatlanok voltak. A labdát megbecsülő, nyugodtabban adogató vendégek húsz percen át többnyire vezettek. Hiába cseréltem, eleinte semmi sem jött össze. Csak a félidő hajrájában néhány gyors indításból szerzett góllal sikerült lendületbe jönnünk, s a szünetre előnyt szereznünk.
– A pihenő után viszont javult a csapat támadójátéka.
– Szerencsére így történt, de ebben is a jó védőmunka játszotta a főszerepet. Kapunk előtt a Simona Spiridon, Hornyák Ágnes kettős szinte áttörhetetlen falat alkotott, s az ő sáncaikról kipattanó labdákkal sikerült gyors és eredményes ellentámadásokat vezetnünk.
– Az átlövők teljesítményéről mi a véleménye?
– További jó hatással volt a csapatjátékunkra, hogy ők is feljavultak. Emellett a születésnapját ünneplő Ana Djokics is bőven kivette a részét a góllövésből. Ez megnyugtatta a lányokat. Ennek is köszönhető, hogy a mérkőzés befejező szakaszában már ismét régi fényében csillogott a csapat. Ezzel a győzelemmel, valamint a Lada sikerével eldőlt, bejutottunk a nyolc közé, s ennek a lányokkal együtt magam is kimondhatatlanul örülök.
A meccs legjobbja: Herr Orsolya
A győriek edzője, Róth Kálmán csak a bemelegítéskor döntötte el, hogy Herr Orsolya lesz a kezdő kapus a Podgorica ellen, és határozatát így indokolta: ,,Csupán megérzés volt.” Annak viszont nagyon jó! Az előző fordulóban Trondheimben is remekül teljesítő fiatal hálóőr kapuja ezúttal szinte bevehetetlen volt. A válogatott játékos különösen az első húsz percben remekelt, s főleg az ő bravúrjainak köszönhetően tartotta magát az ETO. Méltán skandálta a nevét szinte szünet nélkül a publikum.
„Örülök, hogy nagyot léptünk a nyolcba kerülés felé, és annak is, hogy jól ment a védés, de a siker nem csupán az én érdemem – mondta Herr Orsolya. – A kézilabda csapatjáték, így az összefogás, egymás segítése nélkülözhetetlen. Védekezésünk ezúttal szervezett, hatékony volt, társaim rengeteget segítettek. Így a jó teljesítményem a kölcsönös segítségen alapult.”
