A csapat annak ellenére teljesít jól, hogy szponzor-gondok vannak a klubnál: a vezetőség egyelőre még nem mondott le, próbálnak támogatót szerezni a csapatnak. Ha ez nem sikerül, veszélybe kerülhet a győri férfi kézilabda jövője. A mérkőzést teljes egészében szerda este 23 órakor és csütörtökön délelőtt 11 órakor láthatják.
Úgy látszik, hogy a klub jövője körüli bizonytalanság pozitívan hat a játékosokra, hiszen nem Tóth László tanítványai voltak az esélyesek az összecsapáson, mégis remekül játszottak a fiúk. Az első gólt még a piros mezben játszó hazaiak szerezték, innentől kezdve viszont az ETO irányított. Az első játékrész közepéig fokozatosan növelte előnyét a győri csapat. Bognár remek egyéni megoldásainak, és Majeri kapus bravúrjainak is köszönhetően 4 gólos előnyt mutatott az eredményjelző. Ekkor 9-5-ös zöld-fehér vezetésnél a hazaiak trénere Nagy Károly időt kért, csapatának pedig használtak az edzői intelmek és feljöttek döntetlenre. A félidő végéig szoros maradt a meccs, ám továbbra is az ETO akarata érvényesült, pihenni 14-13-as egy gólos győri előnnyel mehettek a csapatok. A második félidőben megváltozott a játék képe: sokkal jobb lett a PLER támadásban, főleg Harsányi játéka volt kiemelkedő, védekezésben pedig a hazaiak kapusa Novák kapta el jól a fonalat. Jó tíz percen keresztül szinte semmi sem sikerül támadásban az ETO-nak, a hazaiak pedig hengereletek és el is húztak 22-18-ra. Négy perccel a lefújás előtt még mindig négy gólos hátrányban voltak Nagy Tamásék, 25-21-nél azonban valami megváltozott. Az ETO remekül támadott és védekezett, Szalafai góljával 25-24-re felzárkózott a csapat. Ekkor 30 másodperc volt hátra és a PLER támadhatott, ők mellé lőttek, az ellentámadásból Bognár viszont nem hibázott és egyenlített. 2 másodperc maradt akkor, amikor Széles szabálytalankodott ő piros lapot kapott, Tóth László pedig sárgát de a végén nem született újabb gól. Az ETO FKC játékosai ezúttal is bebizonyították, hogy igazi sportemberek, akik az utolsó leheletükig küzdenek a klub, a város és saját becsületükért.
Sopronyi László
2007.02.15.