Ki gondolta volna, hogy a győri bajnok először és utoljára csak az első percben fog vezetni a zsúfolásig megtelt csarnokban. Már az első percekben letette névjegyét a Dunaferr csapatkapitánya, Ferling Bernadett, aki az első négy hazai gólnak volt a szerzője. Ám hiába gürcöltek Görbiczék, a Dunaferr kiválóan, igencsak keményen védekezett, Sirina is kitûnően védett, és a rég nem látott eredményes lerohanásokkal egyre nőtt a hazaiak előnye. Látható feszültségben, óriási koncentrációval, fantasztikus lelkesedéssel és mégis hihetetlenül okosan kézilabdázott a Dunaferr. Állítom, ennyi pozitív megállapítás sem jelent elfogultságot. Valóban így is történt. Nem véletlen, hogy a győri együttes játékosainak igyekezete lelohadt, és talán még a mai nap sem értik, hogy összesen tizenegy hazai játékos honnan vette azt az erőt, amellyel esélyt sem adott nekik.
Ez a magas színvonalú kézilabda folytatódott a második félidőben is. Hatalmas hazai szurkolói bíztatás, nagyszerû hangulat doppingolta Borbásékat, és már négy góllal is ellépett a Dunaferr a győriektől. Róth Kálmán minden variációt kipróbált, mindhiába. Kissé a bírók is hergelték az idegeket, ám a 46. percben ismét négy volt az előny (27-23). Ez volt a lényeg.
A siker szárnyakat, s főképp erőt adott a hazaiaknak, míg az ellenfél lelkileg is összetört. Ferling talán pályafutásának egyik legnagyobb játékát produkálta. De minden dunaferres kézilabdázó hölgy amit tudott, hozzátette a bajnokveréshez. Ismétlem ez a szenzációs akarás parádés játékkal is párosult! (De jó ezt a gépbe írni.) A hajrában már érezni lehetett, az Audi tengelytörést szenvedett, képtelen lesz még a döntetlenre is. Így is lett. A Dunaferr tegnap este ellenállhatatlan csapatként JÁTSZOTT.
Kovács Péter: - Már tegnap is éreztem a játékosokon, hogy nagy nap lesz a szerdai. Büszkék lehetünk erre a győzelemre.
Róth Kálmán: - Mindent megpróbáltam, amit a szakkönyvek leírnak a védekezésről. Eredménytelenül.
