A K&H női kézilabda liga 19. fordulójában a Siófok együttesét fogadta a Győri Audi ETO KC. A vendégek kezdték jobban a mérkőzést, de hamar átvette az irányítást csapatunk és hat gólos vezetéssel mehettünk a szünetre. (19-13) A második félidőben csak a győzelem mértéke volt kérdéses,  végül nagyarányú, 44-24-es győzelemmel zárult a találkozó.

Solberg kezdett a kapuban, támadásban pedig a Görbicz, Amorim, Oftedal, Brattset, Kristiansen, Lukács hatosnak szavazott bizalmat Danyi Gábor vezetőedző. A vendégek kezdték jobban a találkozót, öt perc elteltével minimális előnnyel vezettek (2-3). A visszafogottabb kezdés után azonban gyorsan megrázták magukat a zöld fehérek és egy négy gólos periódusnak köszönhetően már három találattal, 7-4-re vezettek. A tizedik győri találatot Nze Minko szerezte a tizenhatodik percben (10-7). Négy gólos hátrányban jött a vendégek időkérése, de ennek ellenére tovább növelték előnyüket Oftedalék és hat gólos, 19-13-as vezetéssel vonulhattak a szünetre a játékosok.

A második félidőben tovább nőtt a győri előny, a harminchatodik percben Brattset góljával már tíz volt a különbség a két csapat között (25-15). A remekül működő győri védelmen nehezen talált fogást a vendég együttes és támadásban is megállíthatatlannak bizonyult az Audi ETO. A negyvenhatodik percben a kitűnő formában védő Glausernek is köszönhetően már tizenöt volt a különbség (35-20). Az utolsó percekre az előny csak tovább nőtt, a végén húsz gólos, 44-24-es, kiütéses győzelmet aratott csapatunk a Siófok ellen.

Danyi Gábor: „Azért volt fontos számunkra a mai mérkőzés, mert a válogatott periódusból szeretnénk minél előbb vissza rázódni a csúcsformánkba. Nem valós ez a nagy különbség a két csapat között. Mi játszottuk, amit tudunk, de még tudunk ennél többet is. Sok sikert kívánok a Siófoknak az EHF FINAL4-ban.”

Faluvégi Dorottya: „Szerintem a támadójátékunk rendben volt ma, örülök, hogy fel tudtunk gyorsulni erre a gyors tempóra, ez Érden nem sikerült. A heti két mérkőzés arra mindenképpen jó, hogy folyamatosan ki tudjuk javítani a hibáinkat.”