Bódi Bernadettel beszélgettünk, családi házuk kertjéből adott jelentést, ahol a régóta tervezett szépítés most beindult…
Hol, kivel/kikkel telnek a napjaid?
Legtöbbet itthon vagyunk a saját kis birodalmunkban a párommal és a lányával. Nagyon nem megyünk ki csak vásárolni, vagy esetleg a közeli kertészetbe, hogy virágokat és egyéb dolgokat be tudjunk szerezni. Rossz, hogy a szülőkhöz nem tudunk menni, jó lenne, ha már javulna a helyzet. Alig várom, hogy meglátogathassam a szüleimet, főleg édesapámat, aki nem a legjobb egészségnek örvend. Most velük telefonon tudom tartani a kapcsolatot. A párom szülei a közelben élnek, őket időnként meg tudjuk látogatni, vagy bevásárolunk nekik.
Hogyan próbálod megelőzni a fertőzést, mit teszel ezért?
Mivel én sokat szoktam főzni, meg a takarítás miatt is egész nap mosom a kezem, meg fertőtlenítek is mindent ecetes vízzel. Ha elmegyünk valahova, mindig maszkban és kesztyűben vagyunk, betartjuk az előírásokat, nem megyünk közel az emberekhez, meg hozzánk se jöhet senki.
Hogyan bírod ezt a különleges helyzetet?
Én nagyon szeretek itthon lenni, nekem egyelőre nem okoz nagy problémát a bezártság, nem nagy gond, hogy nem mehetünk ide-oda, például kávézóba stb. Jól viselem. Mondjuk, az hiányzik, hogy a csajokkal találkozzunk, és a munka, ami a hobbim is egyben, ez is hiányzik persze. Inkább a bizonytalanság, ami a legrosszabb, hogy nem tudjuk, meddig tart ez az állapot, meg azt sem, mikor tér vissza minden a régi kerékvágásba.
Egyébként jó oldala is van az itthonlétnek, most sokkal több időm jut a házimunkára, rendesen meg tudtam csinálni a nagytakarítást. A kertre is nagyobb energiát tudunk fordítani, amire eddig nem volt időnk. Vannak terveink, amiket most meg akarunk valósítani, most éppen virágültetésben vagyunk.
Virágültetés? Mik a terveitek?
Az elmúlt években nem nagyon volt időnk kertészkedni, próbáltuk mindig szebbé varázsolni a környezetünket, de igazából most fogunk hozzá a legnagyobb dolgokhoz. Olyan helyen lakunk, ahol az udvar egyik része nagyon napos, és másik felén árnyék van. A tavalyi muskátli ültetéssel nagyon befürödtünk, nem nagyon jött össze, pedig gondoskodtunk róluk, öntöztem őket, kaptak tápot, mindent. Most, hogy van időnk, naponta foglalkozunk azzal, milyen virágokat vegyünk, szülőktől is kikértük a véleményüket, és összegeztük, a mi környezetünkhöz mi lenne az ideális.
Vettünk margarétát, levendulát, büdöskét, és megnéztük, hogy ezeket hova és hogyan kell ültetni. Utánanéztem, a levendulának nagyon kell a marha trágya és a sima virágföld is, és egy kevés kavicsot is kell alá tenni. 50 cm-re kell ültetni egy-egy bokrot. Napos oldalt kedveli. Azért fogott meg ez a növény, mert ez a telet is bírja, áttelel. Nem kedveli a sok vizet, elég hetente kétszer megöntözni. A levendula a kedvencem, azt szeretnék kaspóba is tenni, jól fog mutatni az ablakban.
A margarétával már kicsit nehezebb a helyzet. Ő is kedveli a napot, neki csak virágföld kell, ő viszont nem bírja ki a telet, olyan helyen kell majd teleltetni, hogy minimum 10 fok legyen, és pici napfényt is kapjon. A büdöske sem szereti, ha túlöntözzük, de ő is egy kicsit igénytelenebb. Anyukámék meg a párom szülei azt javasolták, hogy az ágyás szélére ültessük, mert elűzi a rovarokat.
Azt tervezzük, hogy a kiskapunk mellé, ahol kövek vannak, oda is növényeket teszünk, ami szereti a köveket. Még tervezés alatt van a végleges verzió. Nekem tetszik a kövirózsa, a szikla zsázsa, a kakukkfű és hasonlók.