Alig egy hónap van hátra a rehabilitációból Tóth Gabriellának, az Audi-ETO játékosának. A fiatal kézilabdázó nehezen viselte a tétlenséget, de már nagyon várja a visszatérést.

„Sosem kellett ennyit kihagynom, még nagyon beteg sem voltam, hogy edzést mulasszak, így nagyon nehéz volt az a tétlenség, amire ez a sérülés kárhoztatott. Most azonban már látom a fényt az alagút végén" – mondta Tóth Gabriella, az Audi-ETO fiatal játékosa, aki tavaly szeptember elején szenvedett teljes elülső keresztszalag-szakadást.

„Az első időszak borzalmas volt, csak feküdni, s semmit nem csinálni, az nem az én világom. Szerencsére a család, a közeli barátok rengeteget segítettek, s persze a csapattársak is mellettem voltak. Hozzáteszem, eleinte én még az edzésre sem mentem ki, nem akartam fájdítani a szívemet. Elég volt tévén keresztül nézni a meccseket, az is rossz volt, nem kínoztam magam tovább. Persze idővel azért enyhült ez az érzés, ráadásul a rehabilitációt is megkezdtem, s nem mellékesen tisztában voltam a céllal, mindent annak rendeltem alá, hogy mielőbb meggyógyuljak s újra játszhassak" – folytatta a válogatott játékos, akit most már nem sok választ el a visszatéréstől.

„Azért még van több mint egy hónap, de ahogyan ez az öt hónap elröppent, a maradék időt már fél lábon is kibírom. A lényeg, hogy teljesen egészséges legyek. Semmit nem szeretnék elsietni, csak akkor jelentkezem játékra, ha már százszázalékosnak érzem magam" – mondta Tóth Gabi, aki elkezdte a futásokat, az oldalazásokat, óvatosan már a felugrást is gyakorolhatja, emellett sokat erősít és kondizik is.

„Nem mellékesen pedig már a labdát is kézbe vettem, kapura lőhetek. Ennek pedig rendkívül örülök" – tette hozzá a kézilabdázó, aki egy hónap múlva ül le dr. Balogh Péter csapatorvossal, hogy átbeszéljék a folytatást.

„Most nagyjából úgy fest a helyzet, hogy talán a Magyar Kupa négyes döntőjében már ott lehetek a csapatban. Nagy boldogság lenne, ha kivehetném a részem a remélt sikerekből. Úgy látom, a csapat egyre jobban összeszokik, s bár nagyon kevesen vannak a lányok, mert mint köztudott, sajnos nem én vagyok az egyetlen sérült, a többiek hatalmas szívvel játszanak, büszke vagyok rájuk" – fogalmazott Tóth Gabriella, aki annyit még elmondott: sokat javított az állapotán, hogy a klub a rehabilitáció kellős közepén is hosszabbítási ajánlatot tett elé, melyet alá is írt, így a következő három évben is győri színekben játszik.

„Nagy erőt adott ez akkor nekem. Most már csak abban reménykedem, hogy minden rosszat letudtam, s ahogyan ezt megelőzően, úgy ezután sem lesz részem ilyen sérülésben, s eredményekben, játékban gazdag évek következnek a pályafutásomban" – mondta végezetül a fiatal játékos, aki idén szeptemberben még csak a 20. születésnapját ünnepli.