Tomori Zsuzsit arról kérdeztük első sorban, hogy mennyiben más a mostani munka és játékosközeg, mint amit az előző években tapasztalt:

"Kicsit fáradt vagyok így 5 nap után, naponta kétszer 3 órát edzünk. Ebben mondjuk benne vannak a taktikai egyeztetések is, de így is megérzem a mögöttünk lévő napokat. A játékstílus teljesen más, mint amit eddig játszottam, itt rengeteg a váltás, amit meg kell szokni. De ahogy látom, nem lesz ezzel gond, jó az összhang. Az egyik edzésen Dudával, Yvettel és Szimóval álltunk a falban, és azon nevettünk, hogy ember legyen a talpán, aki ezt a falat majd átlövi…
A hangulat szuper, mindenki nagyon kedves és segítőkész, ehhez a csapatépítő programok is hozzájárultak. Egyik este kivonultunk a műfüves pályára, ahol Ambrosék vetélkedőt szerveztek, mindenféle ügyességi feladatot kaptunk. Például egy törölközővel kellett teniszlabdát célba juttatni, na ez nagyon vicces volt. Aztán sütögettek is nekünk, aznap bűnöztünk, kicsit több sült husit ettünk mint máskor. Alapvetően igyekszünk figyelni a kajára, mert ilyen edzésmunka mellett tényleg figyelni kell arra, hogy gyorsan felszívódó ételeket együnk, mint a tészta, natúr hús, gyümölcs
."

Nycke Grootnál arra voltunk kíváncsiak, hogy minek köszönhető az a fantasztikus pozitív kisugárzása, amely folyamatosan látszik rajta:
"Óriási élmény volt az első edzésen ennyi szurkolót látni a lelátókon, még soha életemben nem tapasztaltam ilyet. Tudtam, hogy Győrben szeretik az emberek a kézilabdát, de hogy ennyire!!! Kicsit emiatt idegesebb is voltam, még ha nem is látszódott rajtam, nagyon igyekeztem. Az edzőtábor szuper, bár borzasztóan kemény, éppen hogy életben vagyok. Ugyanakkor a közösség is szépen épül, a vicces vetélkedőn rengeteget nevettünk. Az első hetekben természetesen Yvettel töltjük együtt a legtöbb időt, de egyre jobban megismerem a lányokat, a többiekkel is együtt kávézunk, beszélgetünk, szerintem lesznek majd más barátságaink is a csapaton belül. A lányok végtelenül kedvesek és segítőkészek, itt nagyon könnyű jókedvűnek és pozitívnak lenni. Nagyon jól érzem magam!"

Eduarda Amorimot is megkérdeztük, hogy érzi a térdét így az első hét edzés után, és mit lát az új csapaton:

"Várakozáson felül van a térdem, amelynek nagyon örülök. Rengeteget dolgoztam az utóbbi hónapokban, hogy mielőbb visszatérhessek, és most bátran kell játszanom, nincs más választásom. Tulajdonképpen a feladatok, edzésmunka legnagyobb részét tudom végezni a lányokkal, így pár hét, és teljes értékű leszek, úgy érzem. Néha még fáj, de ez normális. Térdgépre lesz azért szükségem, már meg is jött, ismerkedek vele. A csapat egyszerűen fantasztikus, jobb, mint amire számítottam. Mindenki vérprofi, a közösség csodás, és ez átsegít bennünket a kemény edzéseken. Elszántságot látok a csapaton, de revans hangulat azért nincs, hiszen minden új szezon egy új kihívást jelent. A játékosok mentalitása tökéletes, ha így haladunk, akkor rövid időn belül fantasztikus csapattá fogunk érni!"