A mérkőzést megelőzően Herbert Müller, a Thüringer HC edzője úgy fogalmazott: teljesen biztos abban, hogy jelenlegi ellenfelük nyeri ebben a sosrozatban is a Bajnokok Ligáját. Nekik pedig meg kell szakadniuk még ahhoz is, ha meg akarják nehezíteni a világ legjobbjainak dolgát. Ambros Martín, a győriek trénere szerint azért az nem véletlen , hogy a Thüringer HC zsinórban háromszor lett német bajnok, s most is veretlenül éllovas a Bundesligában. Így aztán úgy vélte: alighanem ez lesz a legnehezebb csoportmeccsünk.
Ehhez képest álomszerűen kezdődött számunkra a mérkőzés (akkor még nem sejtettük, hogy nagyon sokáig ilyen is lesz), nem véletlen, hogy alig pergett le a mérkőzés negyedik perce, máris időt kért a Thüringer HC trénere. Mindezt 4-0 arányú győri vezetésnél tette. A gólgyártást Göbicz büntetőből kezdte, majd néhány másodperccel később Löke egy villámgyors támadást fejezett be góllal. Majd következett Bulatovic duplája, közben pedig a kapuban Lunde bravúrja. Az időkérés után hetesből lőtte első gólját a német együttes, amire kettővel válaszoltunk: Görbicz büntetőből volt eredményes, majd Bulatovic meglőtte harmadik gólját. Hetesből szerezte második találatát a Thüringer, majd Görbicz akcióból is eredményes volt. A kilencedik percben jártunk, amikor a Bundesliga éllovasa első akciógólját lőtte, majd gyorsan betaláltak még egyszer, majd következett Amorim, amire még volt hazai válasz, így 10 perc után 5-8 szerepelt az eredményjelzőn. Majd öt perccel később már 5-12. Zsinórban négy gólt szereztünk: Görbicz két hetese „szendvicsbe foglalta” Amorim és Bulatovic találatát. A Thüringer HC újabb időkérését góllal igazolta a német együttes, amire Görbicz és Bulatovic válaszolt. A következő hazai találat után megint ugyanez volt a forgatókönyv, vagyis két győri gólt láthatott a csarnokot zsúfolásig megtöltő közönség. Szepesi és Orbán találatával a 19. percben így már kilencre nőtt a két csapat közti (gól)különbség (7-16). Utána kicsit alábbhagyott a gólok „potyogása”, a következő bő ötperces időszakban csupán hat gól született, négy hazai és két győri (Amorim és Bulatovic). Az első játékrész utolsó öt percében viszont már csak három gólt láthattunk, ezt az időszakot Löke és Görbicz révén 2-1-re nyertük. Szünet előtt Lunde még hetest fogott, Ambros Martint pedig időt kért.
A második félidő elején zsinórban öt győri gólnak örülhettünk. Amorim találata után Lunde bravúr, majd Görbicz-gól, ezzel a 34. percben megvolt a közte tíz (12-22). Szepesi gólja után Görbicz-dupla, így 12-25-nél a 38.percben szerezte a német bajnok a fordulás utáni első gólját. Erre hárommal válaszoltunk. Az elképesztően jól, már-már félelmetesen játszó csapatunkból Bulatovic, Görbicz, majd Orbán talált be, így 13-28-nál a 42 percben kikérte utolsó idejét is a német mester. A játékrész felénél 14-29-re álltak a csapatok, győri részről Löke lőtt újabb gólt. Aztán Kovacsics, majd Orbán révén a 47. percre tizenhét (!) gólosra nőtt a két csapat közti differencia (14-31). A következő öt perc azonban csakis német gólt hozott, szám szerint ötöt, s közben a reklamáló Ambros Martínt is két perccel büntették. Edzőnk következő „hivatalos” szereplése egy időkérés volt, ami után Soós törte meg a hatperces győri gólcsendet (19-32). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen időszakban már alaposan felforgatott összeállításban játszik csapatunk (a kezdők kivétel nélkül a padon ültek), így aztán azon sem csodálkozhattunk, hogy újabb gólokkal tovább zárkózott a hazai együttes. 23-32-nél azért az 57. percben időt kért Ambros Martín, a különbség azonban tovább csökkent. Azért így is volt okunk az örömre: Sirián a kapunak háttal szerzett gólt. Végeredményben nyolcgólos különbséggel (25-33) nyert csapatunk Nordhausenben, ahol 45. percig osztálykülönbség volt a két csapat között, utána azonban a „tartalékos” Győr ellen felzárkózhatott a Thüringer HC.
A győri gólszerzők: Görbicz 11, Bulatovic 7, Amorim 4, Löke és Orbán 3-3, Szepesi 2, Kovacsics, Soós, Sirián.
