Samodai László
1949-ben született. Hiába jelentkezett 14 évesen az ETO tehetségkutatójára, a válogatók nem láttak benne elég fantáziát. Ezt követően igazolta le a Győri Textiles, ahol Eöry Sándor keze alatt egyre jobb játékossá érett.
1966. május 1-én, 17 évesen ült először az akkor NB I-es csapat kispadján, pályára azonban még nem lépett. 1967-től stabil első osztályú játékos, az ifjúsági válogatott meghatározó tagja lett. 1968-ban behívták katonának, a székesfehérvári Honvéd Szondi SE játékosaként 1969-ben NB I/B-s bajnokságot nyert.
1970-ben az első osztályban 5. helyen végzett csapat tagjaként 137 találattal holtversenyben gólkirályi címet szerzett úgy, hogy mindannyiszor akcióból talált a kapuba. Hiába szerette volna leigazolni a Tatabánya és több neves budapesti egyesület, leszerelése után visszatért Győrbe, 1971-től az ETO kézilabdázója lett.
Gólerős játéka miatt a győri szurkolók hamar megkedvelték, négy alkalommal volt a csapat ház gólkirálya (1971, 1975, 1976, 1977). 13 idény alatt 263 bajnoki mérkőzésen 1078-szor volt eredményes, 1977-ben például 22 találkozón 160 gólt lőtt.
Az 1973-ban Magyar Népköztársasági Kupát nyert csapat meghatározó tagja volt. Nagy szerepet játszott abban, hogy a '70-es évek második felében a rendszeresen a kiesés ellen harcoló ETO mindannyiszor megőrizte első osztályú tagságát.
1983-ban az ausztriai Barnbach csapatába igazolt, ahonnan egy év után tért haza. Levezetésként másodosztályú csapatokban játszott, illetve edzősködött.
