Mocsai Lajos együttese ebben az évadban idegenben is megállta a helyét az eddigi fordulókban, ezért a mester azt várta, hogy tanítványai hazai pályán felszabadult, okos játékkal megszorongatják az esélyesebb, klasszisok sorát felvonultató Győrt.
Róth Kálmán keretének felkészülését sérülések nehezítették: nem dolgozhatott teljes erőbedobással Radulovics Bojana (boka), Görbicz Anita (térd), Ana Djokics (kéz), Stancuta Guiu (kéz). A válogatott Herr Orsolya viszont felépült térdsérüléséből, és lassanként egyre jobb formába lendül.
A Vasas annak ellenére is megilletődötten kezdett, hogy Mocsai mester kérte játékosait, ne ijedjenek meg a nagy győri nevektől, hanem igyekezzenek szorosan zárni a hatos védőfalat, és a szerzett labdákkal leindítani az ellenfelet. A Győr azonban erős iramot diktált, és még azt is kibírta, hogy néhány ziccert és hétméterest elkönnyelmûsködött. Amikor felzárkózott volna a Vasas, akkor Görbicz vagy Aurelia Bradeanu találatai megnyugtatták az ETO híveit.
A hazaiak mestere főleg Görbicz semlegesítését kérte, sőt olykor kiabálva követelte tanítványaitól, akik igyekeztek is megfogadni a tanácsát. Csakhogy támadásban is óriási feladat várt Kamper Olíviára, Szvetlana Moszkovajára és Tomori Zsuzsára, akinek megsérült a bokája, de kissé sántikálva is vállalta a játékot. Triffa Ágnes egy-egy bravúrja sem volt elég ahhoz, hogy a Vasas szorosan tartsa az állást, mert támadásaiban nem volt kellő átütőerő. A Győr nagyobb erőlködés nélkül, aranyérmeshez méltó játékkal verte meg az igyekezetéért dicsérhető, és egyébként szépen fejlődő Vasast.
Mestermérleg
Mocsai Lajos: A Győr minden csapatrészében jobb volt, ugyanakkor nagyon sok helyzetet kihagytunk, átlövőinknek pedig még szokniuk kell az erős vetélytársak elleni, magas hőfokú csatákat.
Róth Kálmán: A nagyszerûen felkészített Vasas ellen az első félidőben nyögvenyelősen játszottunk, a folytatásban viszont egyértelmûen érvényesült játékosaink magasabb kézettsége, csapatunk nagyobb játékereje.
