Talán nagyobb, mint a legutóbb, a Fradi elleni. Imre Vilmos, a Dunaferr női gárdájának vezetőedzője először is emlékeztetett arra, hogy már ősszel is nyilatkozta: a győri csapat ma az országban a legjobb női kézilabdázó együttes.
- Sőt többet mondok. Én a Győri ETO gárdáját Európa egyik legjobb gárdájának tartom. Csoportgyőztesek lettek a Bajnokok Ligája eddigi sorozatában. S a veretlenséget nem sok csapat mondhatja el magáról. Ezek a nemzetközi kupatálkozók pedig nagyon nagy tartást, rutint, a játékban pedig megerősödést jelent a számukra. Azt is mondtam már, hogy Dunaújvárosban csak egyetlen csapat esélyes a győzelemre, és ez pedig a győri együttes.
- Tehát ez a megállapítás a most szerdán rendezendő mérkőzésre is vonatkozik?
- Igen. Ennek a rangadónak is a győriek az esélyesei. Ez persze nem jelenti azt, hogy mi pedig nem akarunk nyerni. De máris kijelentem: hazai pályán szeretnénk játszani a győriek ellen.
- Ez pontosan mit jelent?
- Azt jelenti, hogy óriási bíztatásra lesz szükségünk. Hogy érezzük magunk mögött a szurkolótáborunkat. Olyan híreket kaptunk, hogy nagyon sok győri szurkoló kíséri el csapatát Dunaújvárosba. Azt szeretnénk, ha a fölényben, nagyobb létszámban helyet foglaló hazai drukkerek hangosabbak lennének. Hogy ne tudja őket a kisebb ellentábor túlkiabálni. Ezt jelenti a hazai pálya.
- Nyilván van taktikája a Győri ETO ellen. Ezekből mi az, ami nem titok?
- Azt nem kell hangsúlyoznom, hogy a Győr ellen nem elég két-három játékos maximális teljesítménye. Aki szerdán pályára lép, annak - azaz mindenkinek - a tudása legjavát kell nyújtania. Nagyon okos, taktikus játékkal fogunk kézilabdázni. A mérkőzés hajrájáig szoros eredményt kell tartani, amennyiben a győriek vezetnének, és a végjátékban kell megpróbálni nyerni. Akármilyen arányban is.
- Ha összehasonlítanánk a két csapatot egymással, sok közös vonást is felsorolhatnánk...
- Ez is igaz. Például a mezőny legjobb kapusaival rendelkezik a Győr és a Dunaferr is. Mindkét csapat nagyon gyors lerohanásokra képes. Máris megemlítem, hogy az ETO a legjobban védekező együttes. A Bradeanu, Spiridon, Tomori, Vérten kvártettet iszonyúan nehéz megbontani. Márpedig speciális taktikával a mi támadójátékunknak éppen ez lesz a célja. Újabb feladat: az ellenfél kulcsjátékosainak semlegesítése. És még sok mindennel készülünk, de ez legyen meglepetés.
- Söpörjünk inkább a saját házunk tájékán. Milyen a csapata mentális állapota, a felkészülés...
- Mentális állapot? Sok függ attól, hogy az egyéb köörülmények között hogyan tudnak a játékosok koncentrálni. Nincs rajtunk olyan győzelmi kényszer, mint amilyen például a Fradi vállát nehezíti. És az mindenképpen dicséretes, hogy eddig a csapatom hozta a kötelező győzelmeket. Mi nem a Győrrel, hanem a többi riválisunkkal versenyzünk. Sajnos az influenzajárvány nem került el bennünket, s csak remélni tudom, hogy túlvagyunk rajta. Balogh Barbarát, Mörtel Renátát viselte meg leginkább, de adódtak apró sérülések is.
- Ez azt is jelentheti, hogy kényszerûségből változtatnia kell az eddigi megszokott összeállításon?
- Remélem, hogy ha változtatok is, azt nem kényszerből kell megtennem. Még alszom egyet a kezdőcsapatra, de sokkal inkább valószínû, hogy marad az eddigi megszokott felállás. Legfeljebb egy-egy játékos ezúttal nemcsak a posztjának megfelelő feladatot fog kapni.
- Vagyis elmondható, hogy a szerdai rangadón nagyobb a tét a győriek számára. A Dunaferr-győzelem mindenképpen az esélytelenebb együttes sikere lenne?
- Valóban nagy a tét ellenfeleinknél, hiszen, ha szerdán Dunaújvárosban győztesként jönnek le a pályáról, akkor szinte száz százalék, hogy megnyerik a magyar első osztályú bajnokságot. Mi pedig idehaza mindent elkövetünk, hogy a bajnokavatást későbbi időpontra halasszuk. Szikrázóan kemény, gyors, küzdelmes mérkőzés várható, amelyen a higgadtság, a gondolkodás, a rögtönzés, a taktikai fegyelmezettség és természetesen az akarás is sorsdöntő lesz a bajnoki pontokat illetően. Mi szeretnénk kellemes élményt szerezni.