A válogatott egyik védekező-specialistája, Hornyák Ágnes már két éve tulajdonosa egy keverék kutyának, így számára kézenfekvő volt, hogy barátnőjét, Görbicz Anitát születésnapján egy kis házőrzővel lepje meg. A győri klasszisok megmutatják kedvencüket a kezilabda.info olvasóinak.
Stábunk a napokban Hornyák Áginál látogatta meg a két játékost, valamint Yodát és Lulut, azaz a két házi kedvencet. Az eredeti felállás szerint Ágiék kertjében lett volt a találkozó, de az időjárás közbeszólt és “beszorultunk” a lakásba. A két kutyát ez nem igazán zavarta, hiszen az új ülőgarnitúrán és a parkettán ugyanolyan jól egymásnak tudtak esni, mint kint a kertben.
A szakkönyvek szerint a mopsz rendkívül vidám, roppant játékos, feltûnően értelmes. Gazdájához hûséges, de nagyon szereti a társaságot, semmiképpen nem agresszív. Más kutyákkal is nagyon barátságos. A jól nevelt mopsz sohasem ugat feleslegesen, és nagyon szereti a gyerekeket, fáradhatatlanul képes velük hancúrozni. Kimondottan jól tanítható, értelmes, intelligens kutya - írja a szakkönyv. Nos, Görbe kutyája ezt számtalanszor alátámasztotta, de kezdjük az elején.
“Május 13-án voltam 24 éves, erre az alkalomra kaptam Yodát, azóta van nálam” - kezdte a beszélgetést Anita. “Ágiék végig titokban tartották, hogy mi a meglepetésem, de egy héttel a szülinapom előtt elszólták magukat. Amikor megtudtam, hogy milyen édes kiskutyát fogok kapni, alig bírtam kivárni azt az egy hetet. Minden nap könyörögtem, hogy adja már oda, mert nem bírok tovább várni. Ágiék korán, már hét hetes korában elhozták a kutyát, akkor kaptam meg. Olyan pici volt, hogy a tenyeremben elfért. Azóta szépen fejlődik, növekszik” - áradozik az új családtagról a világklasszis irányító.
“Az én kutyám, Lulu már kétéves” - vette át a szót Hornyák Ági. “A füle az elmúlt hetekben megsérült, s az állatorvos mûtétet javasolt. Szerencsére ez már a múlt, szépen gyógyul, és vígan eljátszadozik az új kis barátjával.”
Eközben a kutyák egymás társaságát élvezve számtalanszor felszántották a lakást. Bár Lulu nagyobb is, erősebb is volt, sokszor az ülőgarnitúrára menekült gazdijához, miközben Yoda a berendezés előtt két lábon állva próbált pajtása után ugrani. Magassága viszont ezt még nem tette lehetővé, így sokszor nézett gazdijára, vajon segít-e neki? A segítség természetesen jött is, így a birkózó mérkőzés legújabb menetét a “kisebb” kezdte előnyösebb helyzetből. Sokáig nem tartott a fölénye, mert Lulu tett arról, hogy ő nyerjen, de Yoda nem adta fel. Újra és újra kihívta őt.
“Már mennél játszani?!” - szólt oda kutyusának Görbe, miközben komoly erőkifejtéssel tudta csak az ölében tartani.
“Iszonyatosan sok ereje van. Annyit tud rohangálni, hogy néha attól elfáradok, hogy őt nézem” - mosolygott. “De nagyon aranyos, amikor elfárad. Otthon a szoba közepén lábait kinyújtva lehuppan, pihen, esetleg alszik, ameddig jólesik neki, majd tovább játszik” - számolt be mindennapjairól gazdija. “Igaz, hogy nagyon értelmes. Annak ellenére, hogy még mindig nagyon kicsi, amit kérek tőle, azt megcsinálja. Én nem vagyok az a gazdi, aki akkor ad neki enni, ha leül, ilyenre nem is tanítom. Viszont, amikor azt kérem, hogy jöjjön hozzám, akkor jön. Néha annyira leköti a bohóckodás, meg a játék, hogy a kérésemre csak 5-10 perc elteltével reagál, de jön” - támasztotta alá Görbe a kutyakönyv által írtakat.
“Elfáradtál, kiskutyám? Gyere, adok neked enni” - szólt Ági Lulunak, akit annyira lefárasztott három hónapos barátja, hogy gazdijához bújt pihenni, még az ebéd sem érdekelte. Ellenben Yodát. Kileste, ahogy a vendéglátó kirakta homokszínû kutyája ebédjét, majd támadt: egyesével szaladgált a csirkehússal a lakás egyik végéből a másikba. Rögtön szóba is került, hogy a tévé által oly sokszor reklámozott kutyakajákhoz miként viszonyulnak a kézisek kutyái?
“Lulu mindent megeszik. Természetesen az ízlik neki a legjobban, amit mi is eszünk, de ugyanúgy elvan a kutyakajákkal is” - mondta Ági. “Yoda csak azt eszi meg, amit mi” - mosolygott Görbe. “Amikor már nagyon éhes, akkor hajlandó elrágcsálni a kizárólag kutyáknak árult ételt is.”
Mivel mindkét lány oszlopos tagja a válogatottnak - és júliusban van is egy egyhetes összetartás -, alapemberek az ETO-ban, és jövőre is indulnak a BL-ben, joggal merül fel a kérdés: gazdáik sûrû távollétében hol vannak a kutyusok?
“Szüleimnél nagyon jól érzi magát Yoda, ott lakik addig, amíg én nem vagyok” - mondta Görbe. “Lulura pedig a párom vigyáz. Tavaly nyáron ideköltözött velem Győrbe, tehát a távollétemben ő felügyeli” - tette hozzá Ági.