„Nem érzem úgy, hogy rossz évet zártunk volna, de tény, a bajnoki aranyérem elvesztése fájdalmas mindannyiunk számára, s leginkább saját magunkban kell keresni a hibát, miért nem sikerült a címvédés" – fogalmazott Róth Kálmán, az Audi-ETO vezetőedzője évértékelésében, aki ugyanakkor a Magyar Kupa megnyerését és a Bajnokok Ligájában a legjobb négy közé jutást mindenképpen sikerként értékeli.
Átlövő- és kapusgondok
„Az idei szezon során bebizonyosodott, hogy a keret közel sem annyira erős, mint azt előzetesen szinte mindenki, köztük jómagam is, gondoltam – mondta Róth Kálmán. – Különösen átlövőposzton akadtak komoly hiányosságaink, hiszen Gogirla sérülése után nem tudta azt a formát mutatni, mint azt megelőzően, s arra sem számítottunk, hogy Radulovics ennyire súlyosan megsérül. Ezzel ő tulajdonképpen negyed játékos lett, hiszen védekezésben amúgy is cserélni kellett volna, támadásban viszont ő sem tudta hozni a tőle elvárt szintet. A kapuban is akadtak gondjaink. A szezon előtt az előző évek tapasztalata alapján abban bíztunk, hogy Herr és Petróczi megoldja a dolgot, ám mégis szükség volt egy hálóőr igazolására. Guiu az alapszakasz során bizonyította is, hogy jó húzás volt a megszerzése."
Noha az utolsó fordulóban az FTC otthonában néhány centiméteren múlt az arany megszerzése, valójában nem itt, hanem az évközben „úszott el a hajó". Beszédes adat, hogy a a rájátszásbeli ellenfelek otthonában az Audi-ETO hat mérkőzéséből ötöt elvesztett, s csak a rájátszás első fordulójában a Dunaferr vendégeként tudott döntetlent elérni.
Küszködve kevésbé ment
„Az idei bajnokság arra világított rá, hogy ez a csapat most nem tudott úgy küszködve nyerni, mint a tavalyi. Az viszont nem elvárható, hogy egy éven át kirobbanó formában játsszon a csapat, noha azt Larvikban vagy a Magyar Kupa-fináléban megmutatta, képes rá. Sok volt a formaingadozás, komoly probléma volt a védőjáték visszaesése. A mindent eldöntő népligeti meccsen például harminchét gólt kaptunk, ami korábban nem volt ránk jellemző. Az más kérdés, hogy így is sikert arathattunk volna. A mérkőzések azt igazolták, hogy az ellenfelek már felkészültek belőlünk, ezért új dolgokra lesz szükség a nyáron, hogy újra eredményesek lehessünk" – folytatta a győriek szakvezetője, aki egyetért azon megállapítással, hogy amennyire előny volt olykor a bő keret, ugyanakkora hátránnyal is bírt.
„Több játékos kinőtte a másodhegedûs szerepkört. Válogatott lett Juhász, Bódi, Kovacsicz vagy Temes, akik joggal várták el, hogy több lehetőséget kapjanak. Ha mégsem léptek pályára, akkor úgy érezték, kevésbé bízom bennük. Ugyanígy voltak azonban azok is, akik játszottak, s akiket egy-két hiba után mégis lecseréltem, elvégre ott ültek a bevethető játékosok a padon. Emiatt ők voltak görcsösek, hogy nem érzik a bizalmat. Az is a teljes képhez tartozik, hogy a Bajnokok Ligájában azok a csapatok végeztek előttünk, melyek szintén csak egy teljes sorral rendelkeztek, hiszen a Slagelse vagy a Togliatti kezdő- és cseresora között is ég és föld a különbség" – tette hozzá Róth Kálmán.
Megmarad a versenyhelyzet
Leginkább ez a magyarázata annak, hogy a jövő évi keret sokkal szûkösebb.
„Látszatra lehet, hogy úgy néz ki, gyengült a csapat, de valójában csak a szélsőposzton van egy-egy játékos, a belső pozíciókban ugyanúgy megmarad a verseny. Úgy vélem, a csapat képes lehet arra, hogy visszahódítsa a bajnoki serleget, valamint a Magyar Kupában is a legjobb legyen, bár erről azért még korai beszélni, mert nem tudni, a riválisok mennyit változnak. Amit még fontosnak érzek, hogy egy kicsit jobban kellene »eladnunk« magunkat, mert idén mindenki toronymagas favoritnak tartott bennünket, s ennek megfelelően a bajnokság elvesztését mindenki csalódásnak élte meg. Egy évvel ezelőtt viszont méltatlanul kevés szó esett arról, hogy úgy védtük meg a címünket, hogy például Gogirla közel fél évig nem állt rendelkezésre vagy Herr a hajrára megsérült. Az igazság viszont úgy gondolom, valahol a kettő között van, s ennek megfelelően kellene kommunikálni a célokat, az elvárásokat az új idényre – zárta szavait a győri szakvezető.
Az edző értékel
Herr Orsolya: Elégedett voltam vele, bár sérülése előtt több bravúros mérkőzése volt.
Stancuta Guiu: Rengetegszer segített, főleg az alapszakaszban. A rájátszásban viszont kevésbé tudott hozzátenni a csapat eredményeihez.
Bódi Bernadett: Véleményem szerint a legrosszabbkor igazol el, most vált volna igazán érett játékossá.
Kovacsicz Mónika: A rájátszásban kiváló teljesítményt nyújtott, előtte azonban elmaradt a várttól.
Radulovics Bojana: Sérülése miatt nem tudta azt nyújtani, amit vártunk tőle, kevés jó mérkőzése volt.
Hornyák Ágnes: Beilleszkedése jól sikerült, elsősorban védekezésben tudott sokat segíteni. Támadójátékán javítani kell.
Görbicz Anita: Bár volt már jobb éve, még mindig a csapat vezéregyénisége. Jövőre biztos, hogy még sikeresebb lesz.
Ana Djokic: Védekezése elmaradt a korábban megszokottól, s támadásban sem tudott folyamatosan jól teljesíteni.
Simona Spiridon: Benne még nagyon sok lehetőség van, különösen, ha a szükséges páros kapcsolatok kialakulnak közte és a belső emberek között.
Ana-Maria Somoi: Sajnálatos sérülése miatt nem tudott értékelhető teljesítményt nyújtani.
Aurelia Bradeanu: Görbiczhez hasonlóan úgy is húzóember volt, hogy ezúttal gyengébben teljesített, mint tavaly.
Simona Gogirla: Súlyos sérülése után ez volt az első teljes szezonja. Érezhető volt a kihagyás és a sérülés hatása.
Vérten Orsolya: Érett játékossá vált. Támadásban sokat fejlődött, védekezésben nem azt nyújtotta, mint korábban.
Juhász Gabriella: Fejlődésében némi törés volt tapasztalható. Új csapatában bizonyíthatja képességeit.
Temes Bernadett: Továbbra is az a legnagyobb problémája, hogy nem tudni, melyik poszt számára az igazi, melyikben tudja a legtöbbet nyújtani.
Drávai Gyöngyi: Fiatal kora ellenére sokszor segített. Kivételes átlövő erővel rendelkezik. Jövőre nagyobb szerepet kap.
Bognár Barbara: Tehetséges játékos. Amikor játszott, mindig bizonyította ezt.